Azt mondják a szerelem kicsit olyan, mint a marketing. Mérhetetlenül egye értek vele. Olyan, mint egy állásinterjú. Többen jelentkeznek egy helyre, túljelentkezés van. Neked pedig el kell adnod magad. Először meg kell fognod az illetőt, ki kell tűnnöd, aztán egy gyors motivációs levél, meggyőzés és az addigi életed jó és megfelelő oldaláról való bemutatása. Mintha tökéletes lennél. Aztán a „főnök” választ. És remélhetőleg jól választ. És nyersz. Vagy azt hiszed, hogy nyersz, mert meglelted életed munkáját, vagy legalábbis egy igen jó munkát, amiben jövőt is láthatsz. De aztán kiderül, hogy a juttatások mégsem olyan jók, mint ahogy azt elmondták. És kiderül, hogy a kidomborított tulajdonságaid sem elegek, nem megfelelőek. És hiába próbálsz alkalmazkodni, rugalmasnak lenni, ez nem elég. De már felvettek, nem lehet csak úgy kiszállni, meg kell próbálni. Legalábbis te így gondolod. Küzdesz, harcolsz, hogy jobb legyen, a munkahelyi körülményeket jobbá teszed és igyekszel. Aztán kiderül, hogy tulajdonképpen a ’főnöknek” mindegy. Mert őt nem érdekli a tálalás, csak az, hogy a fő munka meglegyen. Azt pedig elvégzed.
És nem érted, hogy hol rontottad el. Már úgy érzed nem is neked való az egész munka. És újra és újra átfutod az elvárásokat, amikkel szembesítettek. És rájössz, hogy nem azok az igazi igények. És, hogy tulajdonképpen nem is neked való az eredeti munka és talán jelentkezni sem kellett volna rá. Mert a dolgos hétköznapok alatt megismerszik az igazi munkamorál, az elvárások a valós munkamenetek.
Megváltozott a munkapiac. Ezzel magyarázzák a szakértők. Nem kell megbízható, becsületes, hűséges munkaerő, olyan akivel leszerződhetnek. Ők csak kölcsönözni akarnak munkaidőt, nem hónapokra, évekre eszükbe sem jut. Csak projektekre kellenek. Épp olyan amilyen kell. És váltogatják. Mert megtehetik. Mert nem érték a tudás, az értelem, az intelligencia, a megbízhatóság, az, hogy tudják, bármikor számíthatnak a „beosztottra”. Nekik jó megjelenésű, gyors ember kell, aki ugrik és ott van, elvégzi ami kell, nem kérdez, nem szervez, nem gondolkodik és nem önálló. Csak azt teszi, amire utasítják, ami feltétlenül kell.
Ha nem vagy jó direktmarketingben és nem alkalmazkodsz ehhez az új felfogáshoz, akkor bajban vagy. Én most bajban vagyok.
