.

Éljünk egész­sé­ge­sen! hir­deti min­den fel­irat, rek­lám, light kóla és még sorol­hat­nám. A recept egy­szerű: mozogj min­den nap, egyél egész­sé­ges éte­le­ket; fő a kiegyen­sú­lyo­zott étrend! Kicsit elgon­dol­kod­tam ezen. Tény­leg ilyen egy­szerű volna? Sokan úgy tart­ják, az egye­te­mis­ták­nak könnyű dolga van, csak tanulni nem meg­eről­tető. Bez­zeg aki már dol­go­zik! Ő már meg­te­heti, hogy elhí­zik. Hisz dol­go­zik, ház­tar­tást vezet stb. Egy egye­te­mis­tá­nak a tanu­lás a főál­lása, ez a mun­kája és bizony, mi is rend­sze­re­sen túl­órá­zunk. Élet­vi­te­lünk egy­ál­ta­lán nem hason­lít az ame­ri­kai fil­mek­ben bemu­ta­tott egye­te­mis­tá­kéra. És egy­ál­ta­lán nincs időnk arra figyelni, hogy egész­sé­ge­sen éljünk, pláne félév végén, vizs­ga­idő­szak­ban. Estig ücsör­günk órán vagy a könyv­tár­ban, negyed- maxi­mum fél­órás szü­ne­te­ket tartva. Örü­lünk ha néhány órát tudunk aludni, nincs időnk egész­sé­ges salá­tács­ká­kat össze­dobni, becso­ma­golni és elhozni az egye­temre; napi leg­alább fél órát edzeni meg még annyi sem. Pedig, mint mond­ják, a most kiala­kuló élet­vi­te­lün­ket visszük tovább nagy való­színű­ség­gel. És mégis miért keve­sebb az elhí­zott egye­te­mista, mint elhí­zott dol­gozó? Mert étrend szem­pont­já­ból hason­lí­tunk az ano­rex­i­á­sok­hoz: cigin és ener­gi­a­i­ta­lo­kon élünk. Csak az külön­böz­tet meg min­ket az ano­rex­i­á­sok­tól, hogy mi, a ritka étke­zé­se­ink alkal­má­val nem salá­t­a­le­ve­le­ket rág­csá­lunk, hanem sült­krump­lit és ham­bur­gert. Mert, mint már emlí­tet­tem, főzni nincs időnk. Érté­kes per­ce­ket veszí­tünk így a tanu­lás­ból. Ez túl nagy áldo­zat, pláne vizs­ga­idő­szak előtt és köz­ben. Órán ülünk, cigi­szü­net, könyv­tár­ban ülünk, cigi­szü­net, ott­hon tanu­lunk tovább (mert a könyv­tár már bezárt), út köz­ben beszer­zünk némi enni­va­ló­nak tűnő, zsír­tól tocsogó és szén­hid­rá­tok­ban gaz­dag vala­mit, néhány órát alszunk majd az egész kezdő­dik előről. Nincs időnk az egész­sé­ges élet­módra és amíg órák és vizs­gák hatá­roz­zák meg nap­ja­in­kat, esé­lyünk sincs az élet­mód­vál­tásra. Ez az igazi böl­csész­lét; nem a rózsa­szín toll és füzet, fod­rász és műkör­mösből álló nap.